Egyik legnagyobb kihívásunk az egészséges és fenntartható környezet biztosítása és a szén-dioxid kibocsátás semlegesítése érdekében az, hogy maximalizáljuk a megújuló energiák felhasználását, különösen az otthonaink fűtése során. A legtöbb lakás még mindig elavult rendszerekkel fűt, amelyek gyakran szennyező fosszilis tüzelőanyagokat, például szént és olajat használnak.

Ezt a kihívást jól szemlélteti az Európai Zöld Megállapodás, amely az Európai Bizottság fő célkitűzéseit tartalmazza, hogy 2050-re Európát klíma-semlegessé tegye, környezetbarát technológiák felhasználásával.

A hőszivattyúk kulcsszerepet kezdenek játszani Európa szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében, és bizonyos területeken már magas elfogadottságot élveznek. Például a hőszivattyúk Svédországban a fő fűtési rendszert képviselik, és az új épületek 50%-át teszik ki más európai országokban.

Azonban egész Európában a megújuló forrásokból történő fűtés hőszivattyúkkal történő alkalmazása csak az éves telepített összes fűtési rendszer 10%-át teszi ki. Ez jelentősen eltér az Európai Bizottság 2030-ra kitűzött ambiciózus céljától: a megújuló energiaforrások használatának 40%-os áttörését fűtés és hűtés terén.

A Daikin arra összpontosít, hogy elérje az 4 lépés a lakóterek szén-dioxid kibocsátás nélküli fűtéséhez célkitűzéseit az Európai Bizottság számára 2030-ig.

1. lépés: Elkötelezettség az új épületek energiatakarékossági előírásainak javítása mellett

Az évek során az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvnek köszönhetően az összes európai tagállam már bevezetett intézkedéseket annak érdekében, hogy az új épületek és lakások jobb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezzenek a megújuló energiák kötelező használatával és a jobb épületszigeteléssel. Ennek eredményeként a Daikin becslése szerint a hőszivattyúk már akár 50%-os részesedéssel is rendelkezhetnek az új (egycsaládos) lakóépületek piacán. Továbbá, 2020 januárjától Ausztriában már nem engedélyezik a folyékony tüzelőberendezések telepítését az új lakásokban, és Hollandiában 2020-tól új építésű házakat nem csatlakoztatnak gázellátó hálózathoz.

Egy másik fontos előny, amelyet a hőszivattyú hidro-splithasználata jelent, hogy lehetővé teszi azoknak a felhasználóknak, hogy mind a fűtés, mind a hűtés céljából alkalmazzák. Ez részben a klímaváltozás hatásainak, valamint az újonnan épített házak magasabb szigetelési szintjének köszönhető. Egy standard beállításban, amikor egy fűtőberendezést telepítenek, egy második HVAC rendszert kell telepíteni, ha hűteni akarnak. A hidronikus hőszivattyú azonban fűtést és hűtést biztosít egyetlen rendszeren belül, így egyetlen beruházásból használható.

2. lépés: A cserék arányának növelése

A mai csereráta átlagosan évente az összes telepített fűtési rendszer 1%-a, és a minimális célkitűzés eléréséhez a cserearány meg kellene duplázódjon a következő 10 évben.

A hatékonyabb fűtőberendezésekkel történő cserék csökkentik a CO2 kibocsátást. Azonban a kihívás abban rejlik, hogy az EU polgárait arra ösztönözzék, hogy gyakrabban válasszanak megújuló forrásokból származó f űtést, meggyőzve a cserét végző piac szereplőit arról, hogy a hőszivattyúk hatékony, költséghatékony és bevált megoldást jelentenek.

3. lépés: Az üzemanyagstimulánsok megszüntetése

Egy megoldás a megújuló forrásokat használó berendezések ösztönzése lehet az üzemanyagstimulánsok eltörlése. Jelenleg a közvetlen vagy közvetett ösztönzések előnyösek a gáz- vagy folyékony tüzelőanyagokkal működő fűtőberendezések gyártói számára, a hőszivattyúk adóztatása miatt eltérő.

Miközben ezt tesszük, elismerjük, hogy a megújuló forrásokat felhasználó technológiáknak is igazságos versenyfeltételekre van szükségük. Az aktuális árak közötti különbség az áram és a gáz ára között sok tagállamban túl nagy ahhoz, hogy a hőszivattyú gazdaságos beruházássá váljon az EU polgárai számára. Rövid távon a kormányzati ösztönzők hozzájárulhatnak a szén-dioxid kibocsátásmentes fűtés felgyorsításához, és megfizethetővé tehetik a hőszivattyúkat minden európai számára. Hosszú távon azonban az energiaárak egyensúlyozottabbá válása és az épületfűtés energia- és szén-dioxid teljesítményének helyes mutatója kell, hogy motiválja a végső felhasználókat a hőszivattyú technológia befektetésére.

4. lépés: A megújuló forrásokat felhasználó fűtés szabvánnyá tétele a cseréknél

A Daikin szerint a hőszivattyús rendszereknek szabvánnyá kell válniuk a fűtési rendszerek cseréjénél. Világos, hogy ezek az eszközök egyre képesebbek magas hatékonyságot biztosítani, még akkor is, ha a külső hőmérsékletek alacsonyabbak. A hidrosplit hőszivattyú technológia az elmúlt években gyorsan fejlődött, és alkalmas bármilyen európai lakóépületre, legyen az új építésű vagy cserélt piac.

Az EU villamosenergia-termelés 60%-ának megújuló energiára való növelésével a hőszivattyúk továbbra is hozzájárulnak a lakóterek szén-dioxid kibocsátásmentes fűtésének világához.